A szláv eredetű suba szó először az 1290-ben fordult elő írott forrásainkban.
A magyar suba bokáig érő, ujjatlan 6-8 birka bőréből készült hosszú felsőruha. Legelterjedtebb az alföldi magyarság körében. A birkabőr szőrével befelé van fordítva, kívül sima, fehér, vagy régebben sárga színű. Selyemmel és bőrrel kivarrott és a hátán látható a mindig lecsüngő egész fekete báránybőr. Az alföldi asszonyok által viselt kis suba éppen olyan, mint a férfiaké, csak nem földig, hanem térdig ér és barnára van festve.
